Preventív tűzvédelem

Az építőipar igen nagymértékben használ acélt szerkezeti anyagként, ám ez rendkívül jó vezető, tűz esetén gyorsan átmelegszik, és teherbírása csökken – ezért tűzvédelme kiemelkedően fontos.

A beton mellett az acél az építőipar által használt egyik legnépszerűbb szerkezeti anyag. Számos impozáns tulajdonsága mellett azonban az acél nagyon jó hővezető: tűz esetén nagyon hamar átmelegszik, és ha eléri az 550-580 fokos hőmérsékletet, elkezd lágyulni, és eredeti hordképességének csak 70-80 százalékát bírja, így balesetet okozhat.

Az acélszerkezetek tűzvédelme megvalósulhat vastag szigeteléssel, illetve elburkolással is, ám az acél karcsúsága, esztétikája sokszor nem elrejtendő – épp ellenkezőleg. Sok esetben felmerül az igény egy olyan tűzvédelmi rendszerre, ami látni engedi a szerkezetet. Ilyenkor jön a képbe a tűzgátló „festés”. A „festés” szót azért érdemes idézőjelbe tenni, mert bár a laikusok számára ez a festékekhez hasonló anyag, mégis teljesen más kategóriába tartozik.

A tűzgátló bevonat olyan anyagot tartalmaz, amely 120-150 fokon gázt kezd fejleszteni, felhabosodik és eredeti rétegvastagságának húsz-harmincszorosára duzzadva mintegy takaróként védi a szerkezetet. Ez a tűzvédelem 15-30-60-90, maximum 120 percig tart, ha ennél magasabb értéket szeretnénk elérni, akkor már érdemesebb a szigetelést vagy a burkolást választani.

A tűzgátló festék is lehet egy- vagy kétkomponensű. Fémfelületek esetén ugyanúgy gondoskodni kell az alapfelület korrózióvédelméről, ez nem spórolható meg – a tűzgátló festék alá hozzá illő alapozó kell, amely nem akadályozza a habosodást.

Hogy pontosan milyen anyagot és milyen vastagságban kell alkalmazni, azt elősorban a TH-érték, azaz tűzállósági határérték határozza meg. Ezt a szerkezet típusa, fekvése alapján (például raktárhelyiség, stadion – zárt vagy félig nyílt téren stb.) építészmérnök vagy tűzvédelmi szakmérnök állapítja meg.

Ha a TH-érték megvan, akkor a bevonatot készítő szakember már szabadon választhat egy- vagy kétkomponensű anyagot, a rétegvastagságot azonban szigorú európai szabvány szerint kell megválasztani. Ilyenkor szerepet játszik még az ún. profiltényező is: a szükséges rétegvastagság nem független a szerkezet profiljától. Szemléletesebben: egy ugyanolyan keresztmetszetű HEA gerenda és I gerenda esetén nem ugyanolyan rétegvastagságra van szükség, mert az egyik tömzsibb szerkezet, nehezebben melegszik át.

A preventív tűzvédelem bizalmi feladat. Szabványai sokkal szigorúbbak, mint a korrózióvédelem esetén, ezeket pedig maximálisan be kell tartani.