Bevonatrendszerek kiválasztása és készítése

A felület-előkészítés módja és a megrendelői igények határozzák meg, milyen bevonatrendszert és milyen vastagságban ajánl a szakember. A használt anyag lehet egy- vagy kétkomponensű és különböző műgyanta bázisú.

A felület-előkészítés módja már részben meghatározó a bevonatkészítés szempontjából is. Van olyan bevonat, amelynek esetén nem javasolja a gyártó, hogy kizárólag kézi-gépi módszerrel előkészített felületre kerüljön. Ezenkívül fontos kérdés az, hogy mi a megrendelő igénye, elvárása, milyen élettartamú legyen az adott bevonat. E két tényező (a felület-előkészítés és a megrendelő igénye) és természetesen a veszélyeztetettségi kategória határozza meg a bevonatrendszer kiválasztását, amelyet hozzáértő szakember végez.

A FEKORR Kft. egy- vagy kétkomponensű, több különböző műgyanta bázisú anyaggal dolgozik. Az egykomponensű bevonatokkal kapcsolatban még ma is él az az elavult elképzelés, hogy könnyebb őket alkalmazni, ám a mai keverő rendszerek használatával ez már nem igaz. Az anyag megválasztása után a szakember a szükséges rétegvastagságot is meghatározza.

Főbb műgyanta bázisok:

• Epoxi: jól bírja a magas páratartalmat, mert nagyon szűk kapillárisú pórusokat tartalmaz a bevonatrendszer. Vizes helyeken, sőt akár víz alatti igénybevétel esetén is megfelelő, például uszodáknál. UV-érzékeny, ennek hatására tízszer-hússzor gyorsabban bomlik, mint egy akril rendszer.
• Akril: A savas, bázikus környezetet jól bírja és UV-érzékenysége minimális.
• Poliuretán: Gyűjtőnév, nem egyetlen anyagot jelöl. Nagyon jó bevonati anyag, elsősorban fedőrétegként használjuk.
• Alkid vagy uretánalkid: egykomponensű rendszerek, könnyen alkalmazhatók és jó védelmet nyújtanak, például távvezetékek festése esetén.

A bevonatrendszer mindig legalább két rétegből áll, hiszen különben nem nevezhetnénk rendszernek. Az első egy alapozó réteg, ami magával az alapfelülettel találkozik. Feladata, hogy a fémet megvédje, ezért mindig tartalmaz korrózióvédelmi ágenst. A felső réteg pedig a fedőbevonat, azaz átvonó – ennek feladata a külső, környezeti hatások elleni védelem és az esztétika.

Ugyanolyan rétegvastagság és igénybevétel esetén a kétkomponensű bevonat 50 százalékkal tartósabb lesz, mint az egykomponensű.